A cím első szavával valószínű tudunk mit kezdeni, a másodikkal nem biztos. Pedig a befektetések és pénzügyek világában elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a második szó jelentésével és csapdájával is.

Életünkben, pénzügyeinkben problémákat kell megoldanunk, tehát megoldásokat keresünk. Van, amikor sokat gondolkodunk a megoldásokon és alaposan körbejárjuk a lehetőségeket és van, amikor megelégszünk egy gyors gondolatmenettel döntéseink előtt. A szakirodalom el is nevezte ezt a két fajta információ feldolgozási folyamatot.

• SZISZTEMATIKUS gondolkodásnak, mely lassú, analitikus, megfontolt és figyelmet igénylő - illetve
• HEURISZTIKUS gondolkodásnak, mely gyors, intuitív, automatikus, nagyon leegyszerűsített.

Amikor adóbevallást töltünk ki vagy, amikor leparkolunk egy szűk helyen, vagy nehéz matematikai feladatokat oldunk meg stb. olyankor nyilván figyelmesek és megfontoltak vagyunk.

Amikor viszont felismerjük egy hangban a dühöt vagy elfintorodik arcunk egy csúnya látványtól vagy autót vezetünk egy üres úton vagy felnőttként válaszolunk arra a kérdésre, hogy mennyi 2+2 stb. olyankor nyilván gyorsan, reflexszerűen reagálunk.

A két rendszer fontos sajátossága, hogy nem egyszerre működik bennünk. Vagyis:

• amikor automatikusan és gyorsan reagálunk, olyankor elemző, megfontolt figyelmünk „pihen”
• amikor viszont nagyon figyelünk és megfontoltan, körültekintően gondolkodunk, olyankor gyors reflexeink mennek „szabadságra”

A híres gorilla kísérlet nagyon jól szemlélteti e jelenséget (lásd ITT)

A viselkedés közgazdaságtan azért kezdett foglalkozni a heurisztikus, gyors gondolkodással, mert legtöbb cselekedetünk, döntésünk, TÉVEDÉSÜNK ebből fakad  és ilyenkor figyelmen kívül hagyjuk a klasszikus közgazdaságtan racionális iránymutató tételeit, melyekkel csak szisztematikus gondolkodásunk tud boldogulni.

A gyors gondolkodás uralja életünket. Evolúciós fennmaradásunk is, e gyorsaságunknak köszönhető. Vicces és húsbavágó lenne veszély idején megfontoltan leülni és analizálni. Olyankor reflexeink mentik meg életünket. Azonban így, azt is tudomásul kell vennünk, hogy életmentő gyorsaságunkkal - sok megfontolt lépés, döntés, cselekedet veszik el mindennapjainkból.

Sok kutatóban felmerült a kérdés, hogy akaratlagosan kikapcsolhatóak-e, gyors gondolkodásból fakadó tévedéseink?

A válasz nem annyira biztató. Sajnos nem, hiszen automatikus gondolkodásunk akaratlagosan nem kikapcsolható. Kikerülhetetlen az a tény, hogy, ami automatikus, az nem akaratlagos!

Ami viszont optimistábbá teheti a választ, hogy  MEGTANULHATJUK felismerni azokat a helyzeteket, melyekben előfordulhatnak hibák, ezáltal elkerülhetünk tévedéseket, amikor nagy a tét.

Automatikus gondolkodásunk életünkre gyakorolt erős hatását nagyon jól szemlélteti a híres Müller-Lyer illúzió.

Vonalzóval lemérve pontosan megállapítható, hogy a két egyenes egyforma hosszú. Ennek ellenére a felső vonalat akkor is hosszabbnak fogjuk látni.

A példa itt és most triviális, ezért akár félvállról is vehető, azonban, amikor egy részvényről kialakul a befektetők körében a vélemény, hogy ez egy kedvező tőzsdei papír, akkor a negatív hírek sem váltanak ki a piacon árfolyamesést, így hajlamosak vagyunk túltartani a papírt, mellőzve a racionálisan, megfontoltan, előre kiszámított kilépési stratégiánkat. Vagy, amikor a közelmúlt kedvező híreit reprezentatívnak vesszük és figyelmen kívül hagyjuk a fundamentális számokat, olyankor megfeledkezünk arról, hogy illúzióink alapján gondolkodtunk és döntöttünk és NEM szisztematikusan, racionális szempontok mentén.

Jó néhány illúzióról (heurisztikáról) írtam már eddigi cikkeimben és fogok is írni részletesen. Itt és most azonban - a teljesség igénye nélkül - inkább egy felsorolást adok tévedéseink széles tárházából. Csakhogy lássuk milyen gyakran kerülünk gyorsaságunk, egyszerűsítéseink csapdájába.

• felidézési heurisztika
• előítéletek heurisztikája
• horgonyzási heurisztika
• érzelmek heurisztikája
• felismerési heurisztika
• emlékezés gyorsaságából adódó tévedések
• túl vagy alulreagálási heurisztika
• megbánáselmélet
• csordaszellem heurisztikája
• túlzott önbizalom heurisztikája (kicsi önbizalommal nem megyünk kereskedni, így a viselkedés közgazdaságtan kevésbé foglalkozik vele)
• túlzott derűlátás heurisztikája (megjegyzés ua., mint előbb)
• siker magunknak tulajdonítása és kudarc másokra kenésének heurisztikája
• veszteségkerülés heurisztikája
• tudásillúzió heurisztikája

Vagyis egyszerűsítünk:

1. megfigyeléseinknél,
2. majd a tévesen megfigyelt adatok közötti kapcsolatok megállapításban
3. végül pedig a következtetéseinkben.

Sok-sok forinttól „megszabadítva” magunkat ezekkel a reflexekkel.