Járt utat a járatlanért el ne hagyd - óv minket a népi bölcsesség.
A figyelmeztetés meg is teszi a maga hatását, hisz a bizonytalan dolgok elkerülése belevihet minket olyan választásokba is, melyeknél járhattunk volna jobban is, de a sok ismeretlen tényező miatt, inkább nem választottuk azokat.
A gondolatmenetet nézzük most is példákon keresztül. Tehát mit választanánk szívesebben?
- ismert kimenetelű kedvező valószínűséget vagy
- ismeretlen kimenetelű kedvező valószínűséget
Könnyű a válasz. Nyilván az elsőt választjuk, mert nem szeretjük a bizonytalanságot.
A kérdés akkor kezd érdekessé válni, amikor felidézzük Ellsberg kísérletét 1961-ből:
- --100 db piros, fekete golyó - ISMERT (fele-fele) arányban egy dobozban, vagyis biztosan tudjuk, hogy bent van 50 db piros golyó a dobozban.
- --100 db piros, fekete golyó - ISMERETLEN arányban egy dobozban. Lehet, hogy 1db piros golyó van, de az is lehet, hogy 99 db – nem tudhatjuk.
A feladat pedig az - húzzunk ki egy piros golyót valamelyik dobozból és, ha sikerül, akkor kapunk 100 dollárt, ha nem sikerül, akkor viszont nem kapunk semmit. Melyik dobozból húznánk szívesebben?
A kísérleti személyek jobban preferálták az „A” jelű dobozt, amelyben biztosan lehetett tudni, hogy van 50 db piros golyó. Míg a „B” jelű dobozból való húzást nem preferálták, mert nem lehetett tudni, hogy ott mennyi a piros golyók száma.
Ez a híres kísérlet jó magyarázatot ad befektetés választásaink megértéséhez is, vagyis miért kedvelik többen a biztonságos befektetéseket. Miért részesítik nagyon sokan előnyben az állampapírokat és a banki befektetéseket. Nagyon egyszerű! Mert az állampapírok és bankbetétek esetében a kedvező kimenetek valószínűsége ISMERT.
A részvény befektetéseknél azonban a kedvező kimenetek valószínűsége ISMERETLEN, így sokan nem szívesen választják. Inkább lemondanak a nagyobb hozam lehetőségéről, csak ne kelljen ISMERETLEN kimenetelű dolgot választani.
A szakirodalom ezt az emberi preferencát, bizonytalansági hatásnak – ambiguity effectnek hívja.
Így megint eljutottunk a racionális választás illetve a szubjektív döntés közti különbséghez, hisz csupán matematikai, számszaki alapokon „nyugodtan” választhatnánk az ISMERETLEN kimenetelű alternatívát egy nagyobb haszon reményében. Ráadásul a befektetések esetében az idő múlásával az ISMERETLEN valószínűségű kimenetek egyre stabilabbá és kedvezőbbé válnak. Ma már elég sokan jól ismerik az idő tényező kedvező hatását a részvénypiacokra – mégis a sok ISMERETLEN tényező miatt, még mindig kevesen választják ezeket a kockázatos papírokat. Pedig az idő múlása egyre jobban növeli, a nagyobb hozamok valószínűségét.
És ne feledjük nemcsak a biztonság mellett találunk népi bölcsességeket, hanem az ISMERETLEN dolgok vonzereje mellett is, mert belevágni az ismeretlenbe bizony kockázatos, de az élet lényegét és sava-borsát mégiscsak ez adja. És azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy a szerencse nem más, mint az ISMERETLEN keveredése a tudással, ösztönnel, képzelettel és előrelátással.
Ha szeretnél a támogatásommal belevágni ISMERETLEN dolgokba, hívj - Karaszi Andrea Business Coach
