Mi a jobb, ha elvárásaink vagy szükségleteink mentén próbálunk boldogulni?

A héten többször előkerült beszélgetéseim során a csalódás, csalódottság témaköre. Gondoltam összegzem az ezzel kapcsolatos gondolataimat.

Sajnos vagy szerencsére nagyon különböző végeredményt kapunk annak megfelelően, hogy melyikkel léptünk bele egy kapcsolatba vagy folyamatba.

Ha elvárásaink vannak, akkor nagy valószínűséggel csalódni fogunk. Szembetaláljuk magunkat a saját NAG-jainkkal (automatikus negatív gondolatainkkal) és egyéb maladiptiv (önképromboló) gondolatokkal.

Ha viszont szükségleteink által cselekszünk, akkor teljesülésük esetén örömben és elégedettségben lesz részünk, míg nem teljesülésük esetén adaptív (önfejlesztő) tapasztalásokkal gazdagodunk

• de mi a különbség a kettő között?
• mitől okoz a kétféle dolog - be nem teljesülése - az egyiknél önrombolást, a másiknál önfejlesztést?

Ha tisztázzuk a jelentésbeli különbségüket, rögtön kiderül.

Az elvárás egy feltételezett jövő, melynek bekövetkezését magától értetődőnek tekintjük vagy megköveteljük, mert azt gondoljuk, hogy jár nekünk vagy úgy a normális, ahogy azt mi elképzeltük, gondoljuk. (wikiszótár)

• Feltételezett jövő; elképzelés az események kívánt alakulásáról, ami ténylegesen megvalósulva örömet, sikert okoz, elmaradva pedig veszteségérzést.-- Az iskola előtt az volt az elvárásom, hogy mindent tudni fogok. A vezetőség elvárása az, hogy nőnek a bevételek.
• Biztosnak tekintett igény, amelyre úgy számít az illető, mintha természetes, magától értődő lenne -- Karácsonykor elvárás az ajándék. A tanár elvárása, hogy a gyerek figyeljen rá
• Megkövetelt viselkedés, amelynek a nem teljesítése bajt eredményez -- A főnök elvárása, hogy teljesítsék az utasításait. A szülők elvárása, hogy a gyerekük udvariasan viselkedjen.

A meghatározás jól mutatja a lényeget – figyelmen kívül hagyjuk: mások, a jó Isten illetve az Univerzum szempontjait.

Ebből azért lássuk be, túl sok jó nem sülhet ki. Mert miért is kellene a világnak az egyéni elképzeléseink szerint alakulnia? Mitől is állunk mindenki felett? Tényleg csak úgy jó, ahogy azt mi gondoljuk? Remélem jól érződik a szarkazmus és cinizmus az íráson keresztül is.

Akkor most nézzük mit jelent a szükséglet.

A szükséglet egy hiányállapot, mely az egyént arra motiválja, hogy a hiányállapotot mielőbb megszüntesse. A motivációhoz és a drive-hoz kapcsolódó legfontosabb fogalom. Lényegében az ember belső késztetéseinek és a viselkedés hajtóereje. A szervezet általános energetizálója. Nagyon fontos azonban, hogy a szükséglet, mint drive nem irányít bennünket, vagyis nem azt mutatja meg, hogy a szervezet mit csináljon az adott szükséglet kielégítése érdekében, csak az ehhez szükséges hajtóerőt adja. (ektf)

A két meghatározás különbsége jól mutatja, hogy mennyire másképp fogjuk érezni magunkat az elvárásaink nem teljesülése és a szükségleteink nem teljesülése esetén.

A düh és csalódás érzése mindig az elvárásokhoz fog kapcsolódni, hisz valamit nem kaptunk meg, ami „járt volna nekünk”

A tanulás, tapasztalás, FEJLŐDÉS pedig a szükséglet kielégítési kudarcainkhoz kapcsolódó minőségek lesznek.

És a lényeg most jön!

Karaszi Andrea – Elemző közgazdász & coach – hívj, ha válasz nélküli kérdéseid vannak