A valószínűségszámítás és a statisztika bonyolult képleteit alkalmazva elég pontos becsléseket tudunk ma már adni arról,

hogy egyes eseményék bekövetkezésével kapcsolatban mire is számíthatunk. Csakhogy nem könnyű ezekkel a képletekkel számolni, főleg nem egy hétköznapi ember számára. Márpedig becsléseket tenni a mindennapi életünk során gyakran szükséges. Ezt a nehézséget elménk úgy oldja meg, hogy egyszerűsít.  

Az egyszerűsítés révén egy esemény bekövetkezésének valószínűségét sokszor az alapján becsüljük meg, hogy milyen könnyen jutnak eszünkbe a hozzá kapcsolódó tapasztalataink, emlékeink illetve az eseménnyel kapcsolatos példák. Ez a felületesség azonban sokszor okoz számunkra előnytelen kimenetelű végeredményt.

Veszíthetünk ezzel a lazasággal - kicsit is és sokat is. Pécsen 2005-ben egy hibás saccolás miatt buktak el 1,25 milliárd összegű EU-s támogatást. A hibás számítások miatt a város több mint egymilliárd forintnyi uniós támogatástól esett el.

A szakirodalom ma már jó néhány tévedésünknek nevet is adott. Ebben a blogbejegyzésben ezek közül ragadok ki néhány gyakori tévedést a teljesség igénye nélkül:

Reprezentativitási TORZÍTÁS – amikor az alapvalószínűséget figyelmen kívül hagyjuk. Ez a szerencsejátékosok tipikus gondolkodása. Pl. ha egy pénzérmét ötször feldobva ötször esik írásra, akkor a hatodik feldobásnál vajon fej lesz vagy írás? A sorozatos írás miatt hajlamosak vagyunk a fejnek nagyobb esélyt adni, holott az érmének nincsen emlékezete. Ez a torzítás nem veszi figyelembe, hogy ezek a véletlen események függetlenek egymástól, vagyis figyelmen kívül hagyja az alapvalószínűséget, ami a 6. dobás esetén is 50-50% marad.

Elérhetőségi TORZÍTÁS – amikor elménk előnyben részesíti azokat az adatokat, aminek egyszerű utánanézni, utánakeresni. Azoknak az adatoknak, melyeknek nehéz utána keresni, sajnos kis jelentőséget tulajdonítunk. Így kerülünk bele olyan helyzetekbe, mikor nem olvassuk el az apró betűs részeket, mert az nagyon macerás.

Visszaemlékezési TORZÍTÁS - amikor a sokat hallott, látott dolgoknak tulajdonítunk csak jelentőséget. Pl. mivel repülőgép szerencsétlenségről többet hallunk a híradóban, mint, autó balesetekről, ezért azt gondoljuk, hogy több légi katasztrófa történik, mint közúti baleset. Minél frissebbek, és minél élénkebben élnek bennünk ezek a példák, annál jobban befolyásolják véleményünket, döntésünket és figyelmen kívül hagyjuk a valós statisztikai adatokat.

Feltételezett oksági kapcsolat, mint TORZÍTÁS – amikor önkényesen összekapcsolunk történéseket. Pl. gyakran feltételezzük,  hogy a zenészek többet drogoznak, mint a hétköznapi emberek. Pedig nincsenek róla hivatalos statisztikák, tehát nem feltétlen igaz, csak a médiában gyakrabban hallunk a zenészek drogbotrányairól, mint X.Y.-ról a VI. kerületből.

Irreleváns horgonyhoz való igazodás TORZÍTÁSA – pl. mikor celeb felhasználók nagyon látványosan dicsérnek terméket vagy szolgáltatást, jó fizetésért, szponzori díjakért és mi elhisszük.

Ezért jó, ha tudunk róluk.

A marketingesek mindenesetre ismerik ezeket és igyekeznek is kihasználni - ügyfél szerzésre vagy meggyőzésre!

• Szemléletes képekkel, prospektusokkal könnyítik meg a hatásos érvek felidézhetőségét
• Rendezett, könnyen előkereshető, látványos formában prezentálják az ajánlat előnyeit és bonyolultan, nehezen értelmezhetően, apró betűsen a hátrányait (hisz azért a törvényi előírásoknak is meg kell felelni)
• KIS mintaszámból NAGY általánosításokat vonnak le és nem hangsúlyozzák ki a minta méretét – nem jelzik, hogy nem reprezentatív mintát használtak a következtetés levonására
• Híres embereket fizetnek meg, hogy érveljenek a termék vagy szolgáltatás mellett

A lista vég nélkül bővíthető, ezért érdemes ismerkednünk elménk lustaságából adódó illúzióink csapdáival.

Végül is - blogoldalamon is - ezeket a megtévesztő egyszerűsítéseket és illúziókat igyekszem reflektorfénybe állítani, valamilyen apropó kapcsán.

Karaszi Andrea – Elemző közgazdász & coach – hívj, ha válasz nélküli kérdéseid vannak!