De hogy kerül ide egy matematikai képlet?
Olvass tovább és mindjárt kiderül.
A szeretetvágy természetes emberi igényünk. Szeretetvágyunk azonban lehet egészséges szintű és túlzott mértékű is.
Egészséges szint esetén nem lesz gondunk Ransburg Jenő bölcs tanácsával.
"néha vállalni kell, hogy nem fognak szeretni bennünket - azért, hogy mi szerethessük magunkat."
Tehát önbecsülésünk érdekében időnként érdemes nemet mondani, érdemes kijelölni a határainkat, amivel persze jó néhány embert meg fogunk bántani - de önmagunk szerethetősége érdekében vállaljuk ezt az árat.
Megfelelési kényszer esetén, sajnos TÚLZOTT igényünk van a másik ember szeretetére. Ilyenkor, csak akkor tudjuk kedvelni magunk, ha másoktól szeretet kapunk, ezért nem mondunk nemet és nem jelölünk határokat, nehogy megbántsunk másokat.
Az egészséges szeretet igény esetén mi vagyunk a kiindulópont, a második verzióban a másik kerül fókuszba.
És itt jön be a matematikai képlet, mert nem mindegy, hogy mi a kiindulópont és mi a sorrend.
Talán emlékszünk még matematikából, a helyes műveleti sorrendre. Ha nem megfelelően használjuk vagy egyáltalán nem is vesszük figyelembe a műveleti sorrendet, egészen más eredményt kapunk. pl. a 6-1*0+2/2 esetében, a jó sorrendet alkalmazva az eredmény 7, rossz sorrendben pedig 1.
Vagyis sok esetben, amikor az élet valamely területén nem tartjuk be a helyes sorrendet, olyankor nem fogunk jó eredményt kapni. Így lesz a megfelelési kényszerből ördögi kör.
A túlzott szeretet igényünk érdekében beáldozzuk önmagunkat, ezzel pedig tovább gyengítjük saját szerethetőségünket.
De, ahogy a matematikában is megtanultuk a jó sorrendet - úgy az élet más területein is lehetőségünk van megtanulni :-)
Ha elakadtál benne - Keress bizalommal!
