A mostani nagyon alacsony betéti kamatok mellett egyre többen szeretnének a klasszikus banki betéteknél kedvezőbb hozamú befektetésekhez hozzájutni.

Ezt az igény teljesülést nagymértékben megsegítette az elmúlt néhány tíz évben lezajló digitalizációs robbanás, mely jelentősen átalakította világunkat és így a pénzvilágot sem hagyta érintetlenül. A változások eredményeként rendkívüli mértékben kiszélesedtek a lakossági befektetési lehetőségek.

Ma már sokféle pénzintézetnél lehet értékpapírszámlához hozzájutnunk, azon keresztül pedig számtalan értékpapír befektetési lehetőségünk nyílik. Négy intézményen keresztül, számtalan értékpapír konstrukció közül választhatunk.

1, Államkincstárnál és kihelyezett fiókjainál vezetett értékpapírszámlák

• az értékpapírszámla megnyitása után személyes vagy online kezelési lehetőségünk van
  
• rendkívül alacsonyak az értékpapírszámla fenntartási költségek
• viszont nagyon szűk a választható értékpapírok köre, hiszen csak a magyar lakosság számára árusított kincstárjegyeket és államkötvényeket lehet itt megvásárolni

2, Bankoknál vezetett értékpapírszámlák

• a személyes szerződéskötés után itt is mód van a netes és mobilos hozzáférésre
• a választható értékpapír befektetések köre itt már rendkívül széles
• a költségek valamivel magasabbak, mint az államkincstárnál, cserébe a szélesebb lehetőségekért, de azért így is kedvezőnek mondhatóak

3, Brókercégeknél vezetett értékpapírszámlák

• a szerződéskötés bár néhol interneten keresztül is megoldható azért ajánlatos személyesen megtenni és utána már a tranzakciós megbízások történhetnek interneten keresztül
• a világ szinte valamennyi tőkepiacához és kínálatához hozzáférésünk lehet
• ezért a költségek, az előbbi intézményekhez képest tovább emelkednek. Cserében viszont a rendkívül széles értékpapír választék mellett, piaci információkat, elemzéseket is kaphatunk és a bróker cégek többsége online kereskedési rendszert is működtet, amivel lehetőség nyílik az OTC piacok elérése is

4, Biztosító társaságon keresztüli értékpapír befektetések

• a költségek tovább emelkednek, amit ebben az esetben nem a befektetési lehetőségek további szélesedése indokol, hanem az, hogy igénybe vehetünk az intézmény profiljába tartozó kedvező díjszabású életbiztosítási, kockázati, egészségbiztosítási elemeket is.
• a digitalizált csatornák itt is egyre nagyobb szabadságot biztosítanak az ügyfeleknek a személyes ügyintézés kikerülésére

A felsorolt intézményeknél nagyon sokféle értékpapír konstrukció megnyitására van lehetőségünk.

• Sima értékpapírszámla,
• TBSZ
• NYESZ,
• Önkéntes Nyugdíjpénztári forma
• Unit Linked konstrukciók stb.

A fenti értékpapírszámlák közül van, amelyik nagyon kedvező költség feltételekkel bír és van, amelyik kevésbé kedvező. Így ebben az esetben is érvényesül a közgazdaságtan legfontosabb alaptétele:

Ennek értelmében összegzésként és ökölszabályként kimondható:

• a kisebb költségekhez kevesebb szolgáltatás illetve kevesebb értékpapír választék tartozik, míg a magasabb költségekhez széleskörű szolgáltatási kör és nagyszámú értékpapír igénybevételi lehetőség tartozik
• másrészt a nagyobb hozamok eshetőségét magába foglaló verzióknál, nagyobb kockázat elviselési hajlandóságot kell bevállalnunk

Sajnos a választékbővülés a kockázatok széles skáláját is magával húzta. Ezért a döntésnél az egyik legfontosabb szemponttá vált a kockázat tűrő képességünk felderítése. Ennek feltérképezése a kötelező MIFID tesztek kitöltése során valósul meg.

Tehát egyrészt előnyös lett a választékbővülés, ugyanakkor nehezebb lett a választás.

Az egyedi, személyre szabott megoldások megtalálásában illetve azok, speciális előnyeinek és hátrányainak áttekintésében, konzultáció keretében tudok segítséget nyújtani.   

Karaszi Andrea - elemző közgazdász & coach