Befektetéseknél elsődleges szempont, hogy jól válasszunk. Nyereséget érjünk el.

Az elmúlt évtizedekben rengeteg elmélet látott  napvilágot és mindegyik keresi a Szent Grált.

Hogy lehet megmondani a tutit? Van egyáltalán tuti?

Egyelőre azt kell mondanunk, hogy nincs. Csakis és kizárólag támpontokat, gondolatokat kaphatunk a jó választáshoz. A tuti választás prognosztizálása azonban lehetetlen.

A megjósolhatóság kutatása, a biztos előrejelzések keresése mégis ugyanúgy mozgatja a kutatók elméjét, mint anno, az arany mesterséges előállítására tett kísérletek.

A hatékony piaci elméletek kezdete az 1950-es évekre nyúlik vissza és az azóta született publikációk, három jól elkülöníthető csoportba sorolhatók:

• Bolyongáselmélet (véletlenszerű árfolyammozgások)
• Az információk beépülése mentén hatékonyan működő piacok
• Viselkedés pénzügyek

Az első és ma már sokak által ismert elmélet a Random Walk (Bolyongáselmélet) azt állítja, hogy a részvényárfolyamok véletlenszerű bolyongást mutatnak, így sem technikailag, sem közgazdaságilag nincs értelme az elemzéseknek. Vagyis felesleges időpocsékolás mindenféle elemzés. Ez az elmélet akár „szinonimája” is lehetne a káoszelméletnek, mely nagyon leegyszerűsítve azt taglalja, hogy a determinisztikus rendszerek is mutathatnak megjósolhatatlan viselkedést és hatásokat a világegyetemben. (Pillangó effekt)

A Bolyongáselmélet legismertebb tesztje és szimbóluma a Wall Street Journal nevéhez fűződik, amelynek árfolyamoldaláról egy bekötött szemű majom (akit általában a szerkesztőség helyettesít) darcokat dobálva, sokszor jobb eredménnyel választott portfóliót, mint a hivatásos szakemberek.

A Random Walk elmélet hívei a buy and hold befektetési stratégiát javasolják. Vagyis válassz és vegyél papírokat (véletlenszerűen) majd tartsd ezeket hosszú távon és így az árfolyam mozgások összességében nyereséget fognak hozni.

A 70-es évek körül kezdtek felszaporodni az elmélet cáfolatai, hiszen az elemzőket roppant módon idegesítette, amiért megkérdőjelezték tudásukat, szakértelműket, jelentőségüket. Főleg, hogy ekkortájt – a számítógépek terjedésével - már megjelennek a piacon az intézményi befektetők mellett az egyéni befektetők is, ötletszerűen belevágva a tőzsdei befektetések misztériumába – szakértői segítség nélkül.

Tehát sok szakembernek érdeke volt a Bolyongáselmélet cáfolata. Ezért pl. összehasonlították a Buy and hold stratégiát  a Dow elmélet trendekre vonatkozó vizsgálataival és a tesztek egyértelműen kimutatták, hogy a Dow elméletet magasabb hozamot biztosított a buy and hold stratégia teljesítményénél. (A Dow Elmélet a modern grafikonelemzés egyik alapkövének számít.)

Így megszületett a Hatékony piac elmélet, melynek lényege, hogy, hogy a piaci folyamatok -  bizonyos fokig - MÉGISCSAK előre jelezhető. Ehhez azonban szükség van folyamatos, állandóan fejlesztett elemzésekre, monitorozásra, ami nem könnyű, de legalább bizonyítást nyert, hogy a szakemberekre mégiscsak szükség van :-)

Az elméletek harmadik szakasza amikor a pszichológia is bekerül a pénzügyek látókörébe. Amikor a közgazdászok jelentős csoportja felismeri, hogy az emberi psziché is jelentős módosító tényezővé válhat az árfolyamok mozgásával kapcsolatban. Így már nemcsak az információ megléte, beépülése, megszerzése körül forog a tét – a nyereség – hanem az is lényegessé válik, hogy az emberi szubjektum milyen viselkedési tendenciák mentén mozog. A kockázatvállalás, a nyereségszerzés, a veszteségkerülés milyen döntésekre sarkalja az emberi viselkedést.

Sok-sok elmélet, sok-sok gondolat, de melyikhez igazodjunk?

Véletlenszerűen válasszunk vagy az elemzések által?

Vegyük meg és tartsuk a papírokat vagy napi kereskedésben realizáljunk gyorsabb és nagyobb profitot?

Higgyünk a hatékonyan működő piacban és abban, hogy csupán a beépülő információk alapján elemezzünk technikailag vagy/és fundamentálisan vagy ismerjük be, hogy a pszichénk is hat a választásainkra, befektetési döntéseinkre?

Lényeges kérdések, konzisztens válaszok nélkül. Kinek a pap, kinek a papné.

Leginkább egyéni válaszok és egyéni megoldások léteznek – és hogy kinek lesz igaza, az fogja megmutatni, mit mutat az értékpapírszámlánk egyenlege. Ha sikerült infláció feletti profitot elérnie, akkor jól választottunk, jól gondolkodtunk és mindegy melyik elmélet szerint döntöttünk – a nyereség kézzel foghatóvá vált és végül is, ez volt a célunk.

Azonban együtt gondolkodni és több oldalról is körbejárni a lehetőségeket - napjaink elméletei mellett is ÉRDEMES és MEGÉRI!

Karaszi Andrea - elemző közgazdász és coach