avagy Asch vonalai.
A napokban megjelent cikk kapcsán - Sorosék bajt szimatolnak ismét eszembe jutott néhány gondolat a tömeghatásról, konformizmusról.
A tőzsde legerősebb mozgatórúgója a tömeghatás, így „csak” tudással és logikával a tőzsdén, bizony nem sokra megyünk. Pszichológia ismeretek nélkül a nyereség, sajnos mindig más zsebében fog landolni.
Tehát mit is jelent ez a tömeghatás?
Ha a befektetők egy hír kapcsán vagy egy „szaktekintély” nyilatkozata alapján jónak értékelnek egy papírt, megkezdődik a tömeges vásárlás, felhajtva ezzel az árfolyamot. Ha pedig a tömeg rosszat gondol egy papírról, akkor megjelenik a tömeges eladási igény, lefele mozgatva ezzel az árfolyamokat. Így a tőzsdén elég gyakran az árfolyamokat nem a valós gazdasági tények mozgatják, hanem a tömeghangulat.
Ráadásul, ha vagyonos, sikeres üzletemberek is részt vesznek valamiben és nyilatkoznak róla, akkor azt garanciaként kezeljük. Sikeresek és gazdagok tehát másoljuk őket, hogy mi is sikeresek és gazdagok legyünk. A bizonytalankodók pedig befejezik a hezitálást és beszállnak vagy kiszállnak a nagyok által javasolt üzletekbe, attól függően mit is nyilatkoztak a médiában.
A csoportdinamika az egyik legerősebb kényszer az ember pszichéjére. Mert egy irányba menni kényelmes és biztonságos. A közös vélemény mentén támaszt és felelősség alóli felmentést találunk, ezért úgy akarunk viselkedni, mint a többség mert abból kevesebb baj lehet. Kockázatot is könnyebben vállalunk tömegben, hisz azzal bátorítjuk magunkat, hogy ennyi ember nem hibázhat. Ha pedig mégis kudarc lesz a vége, akkor azt is könnyebb elviselni többedmagunkkal, hisz fel tudjuk menteni magunkat a nem csak én voltam a hülye klisével.
Ráadásul a többség véleményével való szembeszállás óriási bátorságot igényel. Szembe menni a sokaság által képviselt nézettel nehéz és nagy kihívás. Csak erős, határozott személyiséggel lehetséges. A bizonytalanság és az ebből adódó félelem erősen gátolja a saját vélemény fenntartását.
Valószínűleg sokszor megbántuk már mi is ezt a kényelmet, amikor rosszul sültek el dolgok, melyek mellé odaálltunk, mert annyian - jónak mondták.
Ez a kényelem és védelem igény génjeinkben van, hisz a csordaszellem evolúciós történetünk és fennmaradásunk meghatározó eleme. Valamilyen szinten a túlélési ösztönünk része. Gondoljunk csak elődeinkre, akik a többiek futása láttán, maguk is rohanni kezdtek, mert így élhették túl a kardfogú tigrisek, mamutok és egyéb fenevadak támadását.
DE! ma már nem kell szaladnunk a kardfogú tigrisek elől :-) Viszont a XXI. században:
Amikor személyes célok elérésére törekszünk, gyakran a legrosszabb dolog, ha egy csoportba illeszkedünk.
Ahogy Mark Twain megfogalmazza a maga humoros módján:"bármikor, amikor a többség oldalán találod magad, érdemes elgondolkozni"
és, hogy min?
Természetesen azon, hogy valóban jó oldalon állok-e?
Az legismertebb és legrégebbi pszichológiai kísérlet (1955) a tömeghatásról Asch nevéhez kapcsolódik.
“Solomon Asch egyik jól ismert vizsgálata kimutatta, hogy sok ember még olyan egyszerű dolgokról is képes hibás ítéletet alkotni, mint különböző vonalak hosszúságának megítélése, ha jelenlétében több társa (valójában a kísérletvezető beavatottjai) magabiztosan képviseli a hibás ítéletet” (Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája).
A kísérletben mutatottak egy vonalat a kísérleti alanyoknak, és annak hosszát kellett összehasonlítani három másik vonallal. Ez bizony igen egyszerű feladat!
Csakhogy a kísérleti alanyok jelenlétében ott voltak a beavatottak, akiknek az volt a feladatuk, hogy szándékosan rossz választ adjanak. Bizony-bizony a kísérleti alanyok elbizonytalanodtak és nagyon nagy arányban adtak meggyőződésük ellenére rossz választ egy valóban nagyon egyszerű kérdésre.
Asch a következő reakció kategóriákat fogalmazta meg:
- Magabiztos: energikusan szembeszáll a többségi véleménnyel és érvel a maga igaza mellett
- Individualista: figyelmen kívül hagyja a többségi véleményt, tévedhetetlennek hiszi magát
- Lelkiismeret-furdalásos: ellenáll, de feszült lesz, mert kételkedik ítélete helyességében
- Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár helyesnek tartja, a saját véleményét mégis beolvad a tömegbe, mert nem akar kilógni
- Önmagában bizonytalan: a bizonytalansága miatt csatlakozik a többséghez.
- Viaszember: annyira kicsi az önbizalma, hogy automatikusan elfogadja a többségi nézetet
Valószínűleg olvasás közben, önmagunkat az első, magabiztos kategóriába soroljuk. Ezért álljon ITT egy humoros kisfilm arról, hogy milyen könnyen kerülhetünk OKOSAN is az alsó három kategóriába :-)
És mi ebből a tanulság?
Ismét csak annyi, hogy bizony könnyen megtéveszthetőek vagyunk, ezért érdemes fontos döntéseink előtt másokkal is – KÍVÜLÁLLÓ szakemberekkel – konzultálni, átbeszélni életünk fontosabb kérdéseit, témáit. Legyen az befektetés - hitel – biztosítás – esetleg valamilyen pénzügyi, gazdasági, magánéleti krízis vagy kudarc.
Szívesen segítek!
